HB-181 A héber nyelv története

Bíró Tamás:

5. óra:

Az arámi nyelv története, korszakai, és hatása a héberre

A hand-out letölthető Word és RTF formátumban.

Ld. még Komoróczy Géza tanár úr hand-out-jait a tanszéki honlapon: Arámiak.doc.

 

Arám: országnév. Nyelv, nép magyarul: arámi (és nem arám vagy arameus) (héber arammi); arámiul stb.

 

1. Történet

-         I.e. 1100. körül jelennek meg a „történelem színpadán”, arámi felíratok

-         Deut. 26,5: „… vándorló arámi volt az ősatyám, majd lement Egyiptomba…”

-         Laban, Rivka,… arámiak (pl. Gen. 25, 20). Gen. 31,47: Jákob héberül, Laban arámiul

-         Arámi törzsek, sejk vezetésével, juhtartás à arámi államok Szíriában

-          Az ábécé-írást az arámiak közvetítették a görögökhöz (alpha stb.: status emphaticus). A betűk sorrendje először ugariti agyagtábla-abecedariumon (i. e. 14. sz.), majd arámi és héber osztrakonokon és az ún. abc-zsoltárokban (Ps. 119 stb.).

-         Demográfiai robbanás + Asszír birodalom lakosság-keverési politikája (áttelepítés / deportálás) + arámi írnokok az asszír hadseregben, stb. à az arámi mint lingua franca (Jeruzsálem, i. e. 701., 2Kir. 18,26: a nép még csak héberül beszél, de a politikusok értenek arámiul).

-         Új-Babiloni Birodalom (i.e. 6. század első fele) a Közel-Kelet első számú nyelve

-         A Perzsa Birodalom (i.e. 538-333.) adminisztrációjának a hivatalos nyelve

 

 

2. Az arámi nyelv(ek) korszakolása és dialektusai

 

1. Korai arámi (ancient Aramaic): arámi feliratok, kizárólag Szíriában, i.e. 700.-ig.

o       Arámi kis-államok feliratai: Szama’ál (Zincirli, Hamat, Neirab, Szfiré stb.), papiruszok, Tell Fekherijje (Szíria), akkád–arámi bilingvis felirat (i. e. 800 k.).

 

2. Birodalmi arámi: i.e. 700-300.

o       A Közel-Kelet lingua franca-ja és a Perzsa Birodalom (Akhaimenida dinasztia) hivatalos nyelve: levelezés, feliratok, stb. (Biszutun: Dareiosz felirata, i. e. 520)

o       A késő-babiloni nyelv és a perzsa hatása az arámira.

o       Elephantine-i (Jeb) papiruszok: katonai helyőrség Dél-Egyiptomtban, részben zsidó katonákkal, az i.e. 5. sz. végén.

o       Driver-dokumentumok

o       Ahiqar mondásai (Akhikár regény): v.ö. a bibliai bölcsesség-irodalommal

o       Ebbe a korszakba tartozik a bibliai arámi is: Gen. 31,47 (két szó; korai arámi?), Jeremiás 10,11 (fogság kori), Ezra 4,8-6,8 és 7,12-26 (perzsa kori birodalmi arámi dokumentumok), Dániel 2,4-7,28 (perzsa kori vagy későbbi irodalmi alkotás)

 

3. Közép-arámi: hellenisztikus és római kor első évszázadaiig:

o       A Közel-Keleten a nép nagy többségének a nyelve. Indiáig és a Kaukázusig is találtak feliratokat. A hivatalos nyelv közben már inkább a görög (a római korban is, de akkor a latin is megjelenik a térségben), és hatással van az arámira.

o       Funkcionális diglosszia: az írott nyelv birodalmi arámit tekinti mintának, azt utánozza; de közben a beszélt nyelv már továbbfejlődött, és ezért akaratlanul megjelennek a kései arámi (a kor beszélt nyelvének a) jellegzetességei is az írásban. A közép-arámi, ilyen formában, csak írásban létezett.

o       Uruk-i varázsszöveg: arámi ékírással

o       Nabateus és palmirai feliratok, Dura-Europos, stb.

o       Holt-tengeri tekercsek arámi szövegei (pl. Genezis Apokrifon), Bar-Kochba levelek, feliratok Jeruzsálemben és máshol

o       Újszövetségi Arameus

o       Korai targumok (targum = zsidó arámi Biblia-fordítás): Onkelosz

 

4. Kései arámi: az i.sz. 2-3. századtól kezdve

A kor beszélt nyelve, az arab hódításig domináns, majd fokozatosan háttérbe szorul. Két fő dialektus:

1. Nyugati arámi:

                                                              i.     Palesztinai zsidó arámi (Galileai arámi): Jeruzsálemi Talmud, midrások arámi részeinek a nyelve, későbbi Targumok, feliratok, varázsszövegek (pl. tálak,…)

                                                            ii.     Palesztinai keresztény arámi

                                                          iii.     (Palesztinai) szamaritánus arámi

2. Keleti arámi

                                                              i.     Szír: a szír egyház nyelve a mai napig, Pesotto (a Biblia szír fordítása), nagyon jelentős szír nyelvű irodalom a kora-középkorban. Három saját írástípus. Ma már csak liturgikus nyelv, ill. próbálkozások az újjáélesztésével.

                                                            ii.     Mandeus: a Dél-Irakban élő, zárt mandeus közösség (saját vallással, irodalommal,…) nyelve. Ma már csak a papi réteg ismeri.

                                                          iii.     Babilóniai zsidó arámi: a Babilóniai Talmud arámi részeinek a nyelve

 

5. Modern arámi: a ma beszélt dialektusok, szigetekként fennmaradtak az arabul beszélő környezetben.

o       nyugati új-szír (turójo) (Tur Abdin, Töröko.) (< Edessza)

o       keleti új-szír / „asszír” (ajszori)

o       mandeus

o       nyugati új-arámi (Ma^clúla, Damaszkusztól É-ra)

o       Egyes észak-iráni zsidó közösségek nyelve?

 

 

3. Az arámi hatása a héberre: ld. a következő korok jellemzésénél

-         Birodalmi arámi hat a kései bibliai héber:

-         A kései arámi hat a rabbinikus / misnai héberre

-         Középkori héber: „szoros szimbiózisban” a talmudi arámival

 

4. Arámi mintaszöveg:

 

Ezra 6,13-18

-         Hangtan: arámi [ā] ~ héber [o]

§       6,16: kāhǎnajā ~ héber ha-kohanim

§       6,14: ĕlāh, 6,18: ĕlāhā ~ héber ĕloah, ĕlohim

§       Qal (p^ecal) participium: pā^cal ~ po^cel : 6,14: bānayin ~ héber bonim

§       Femin. plur.: arámi -āt ~ héber -ot: 6,18: biflugāthon

-         arámi [t] ~ héber [š]:

§       6,17: torin ~ héber šor

§       6,15: tlāta ~ héber šāloš (v.ö. [ā] ~ [o] is), šēt ~ šeš

§       6,17: trē-asar ~ šnē-asar ([r] ~ [n] még: 6,14: bar ~ ben)

-         arámi [d] ~ héber [z]: dikrin ~ zākār plur.

-         héb. pā^cal ~ arámi p^ecal (6,16.: va-ǎvadu ~ héber āvdu)

-         szókincs: 6,15: ǎdār (ld. a kései bibliai héberről szóló órát)

-         6,15: di ~ še, ǎšer

-         arámi szóképzések: -ūt: malkūt (6,15),  p^ecila: ǎvida (6,18)