HB-181 A héber nyelv története

Bíró Tamás:

6. óra:

A kései (fogság utáni) bibliai héber

A hand-out letölthető Word és RTF formátumban.

Egy régi szemináriumi dolgozatom, Avi Hurvitz technikáját illusztrálandó. Már régen írtam, nem vállalom a felelőséget minden részletért :-) .

 

 

1.      Fogság utáni héber / zsidó irodalom

 

-         Perzsa korszak

-         Ptolemaida és szeleukida korszak

-         Makkabeus korszak

-         Római kor

 

Héberül, arámiul és görögül íródott művek « milyen nyelven maradtak fenn a művek?

-         Művek, amelyekről sejtették, hogy sémi nyelven íródtak (pl. Judit könyve, Salamon bölcsessége), esetleg tényleg meg is találták a sémi szöveget (pl. a kairói genizában vagy Qumránban és a Masszadán): pl. Ben-Szira.

-         „Semitizmusok” a görögben: tényleg bizonyítja, hogy a mű héber vagy arámi nyelvről lett lefordítva? Vagy abban a korban, azon a környéken, ez volt a görög nyelv, és csupán a klasszikus görögön nevelkedett, modern filológus hiszi szemitzmusnak?

 

Melyik mű bibliai, és melyik mű posztbiblikus / intertestamentális?

            Zsidó és protestáns apokrif = katolikus deuterokanonikus

            Zsidó és protestáns pszeudepigrafikus = katolikus apokrif

 

Charlesworth, James. H. ed. (1983-85): The Old Testament Pseudepigrapha. (2 vols., London: Darton, Longman and Todd).

 

-         a héber Biblia része:

o       Kétségtelenül fogság utáni: Dániel, Eszter, Ezra-Nehemia,…

o       Nyelvtörténeti és / vagy filológiai megfontolások miatt a fogság utánra datált: Krónikák, Rút, P-kódex (?, ld. Hurvitz-cikket), Kohelet (Prédikátor), Jób, Misle (Példabeszédek), Sir ha-Sirim (Énekek Éneke),…

o       Bibliai arámi: Dániel 2,4b-7,28; Ezra 4,8-6,18; 7,12-26 (arámi nyelvű továbbá: Jeremiás 10,11; Gen. 31,47ab)

 

-         apokrif / deuterokanonikus és pszeudepigrafikus / apokrif / poszt-biblikus / intertestamentális irodalom: nagy része vagy görögül keletkezett, vagy a feltételezett sémi (héber vagy arámi) eredeti elveszett.

 

o       Ben-Szira (héber változat is előkerült; az egyetlen apokrif könyv, amelyet a Talmud is említ)

o       Makkabeusok könyvei (1.: sémi eredeti, 2.: görög, 3-4.: görög, és a kat. kánonnak sem része)

o       Ezra harmadik könyve: görögül íródott (Nehem. = 2Ezra)

o       1 Henoch

o       Jubileumok

o       Aristeas-level

o       Testamentum-irodalom: Tizenkét patriárka testamentuma, Salamon testamentuma, stb.

o       Damaszkuszi irat (CD)

 

2.      A fogság utáni héber jellegzetességei

 

-         Átmeneti korszak: a klasszikus bibliai héber számít irodalmi mintának, azt utánozza.

-         Viszont, közben a beszélt héber tovább fejlődik. Illetve, bizonyos területeken (Júdában)  az arámi dominál beszél nyelvként, majd megjelenik a városokban a görög, mint az elit nyelve. 

-         Ezek miatt a tényezők „becsúszik” néhány árulkodó jel az irodalmi művekbe is:

o       Perzsa, görög (hangszerek: Dán. 3:15-17), arámi, stb. eredetű szavak.

o       A héber nyelv továbbfejlődése:

§       Új szavak

§       Az igerendszer átalakul: perfectum / imperfectum à valószínűleg múlt / jövő. Ezért a waw-consecutivum elveszíti az értelmét, és archaikus elem marad, amit inkonzisztensen használnak.

§       Plene írásmód: pl. Krón.: DVYD = Dávid

§       Dialektális elemek (pl. še-: északi dialektus, ezért jelen van a pre-klasszikus szövegek egy részében és a kései BH-ben, de a déli dialektuson alapuló klasszikus BH-ből hiányzik?)

 

 

 

3.      Példa: bibliai szöveg datálása nyelvi alapon (Avi Hurvitz)

A részletek illusztrálására: egy régi szemináriumi dolgozatom :-)

 

Milyen külső hatásokkal számolhatunk?

-         Arámi

-         Kései akkád (arámin keresztül): pl. hónapnevek (ld. pl. Eszter)

-         Perzsa: pl. zman, dat (ld. Eszter), pardesz (Sir ha-Sirim 4,13)

-         Görög: pl. Sir ha-Sirim 3,9 (apirjon)