HB-181 A héber nyelv története

Bíró Tamás:

8. óra:

Misnai / Rabbinikus héber / lason chaza”l

 

A hand-out letölthető Word és RTF formátumban.

 

 

0. Nyelvtörténet története

 

- Bab. Talmud Avoda Zara 58b, Chulin 137b: különbség a lason kodes és a lason chazal közt.

- Natan ben Jehiel: Aruch – a talmudi és midrási irodalom szótára (XI. század).

- Wissenschaft des Judentums: XIX. századtól kezdve foglalkoznak tudatosan a misnai nyelvvel, mint önálló nyelvvel (1845. Abraham Geiger nyelvtana; 1903. Jastrow,…).

- A korábbi felfogás: mesterséges irodalmi nyelv, hebraizált arámi.

- M. H. Segal (XX. sz. eleje): élő nyelv volt a II. Szentély korában, belső fejlődés eredménye.

 

 

1. Korszakolás

 

A héber nyelvtörténet négy nagy korszaka közül a második.

A Rabbinikus héber korszakai és változatai:

 

            RH1:             Tannaitikus héber - Palesztinában

            RH2:            Amorai héber: palesztinai vs. babilóniai (pl. pal. misem vs. bab. misum)

 

PCBH/CBH/LBH vs. RH: kronológia? irodalmi norma (LBH: archaizálás) vs. beszélt? dialektusok (CBH dél vs. észak)? az arámi hatás különb. korszakokban különböző erősségű?

Tényezők:

-         Belső fejlődés (anaxnu > anu, és nem arámi hatás), BH-hez képest

-         Korábban az írott normában nem létező változatok (lél, zo archaikusabb, mint BH layla, zot!)

-         Külső hatások, főleg arámi.

 

 

2. Tannaitikus héber (i. sz. 1. század vége, 2. század-3. század legeleje)

 

Héber még, mint beszélt nyelv Palesztinában, főleg Júdeában. A korszak végére folyamatosan megszűnik beszéltnek lenni, csupán elszórtan beszélik (pl. Jehuda ha-Nászi tanítványai és az idős nő története).

 

Források:

            - Bar Kochba levelek, Réztekercs,…: élő nyelv, nem csupán a rabbinikus irodalomban.

            - Korai tanaitikus művek (Szeder Olam Rabba, Megilat Taanit,…)

- Misna, Toszefta, barajták

            - Liturgia legkorábbi részletei (pl. Smone Eszré, Aleinu lesabeach, Sma áldásai)

            - Tannaitikus / halákhikus midrások:

                        de-vei R. Ismael: Mekhilta, Szifré Num.,…

                        de-vei R. Akiva: Szifra, Szifré Deut.,…

 

Személyiségek: zugot, Hillel és Sammaj (i.sz. kezdete előtt), R. Akiva és R. Ismael (i. sz. II. sz. első fele), R. Meir, R. Jehuda ha-Naszi (a Misna szerkesztője)

 

Korai RH1: folyamatos átmenet a QH és a LBH-ból, bizonyos izoglosszák még a korábbi korszakokkal rokonítják a korai forrásokat. Például: Misna Eduyot, Avot traktátusok, továbbá a szentély idején releváns halákhák.

Felmerülő kérdés: mi volt a héber státusza a Második Szentély korában? Beszélt és / vagy irodalmi nyelv (LBH, apokrif irodalom, Qumran, RH1)?

 

Dialektusok léte az i. sz. 2. században:

            1. Bar Kochba-levelek: sel különírva, névelő megmarad

    Megbízható Misna-kéziratok: sel egybeírva, névelő beolvad

            2. Egy fogalomra több szót is használnak, néha vita is van efölött.

 

3. Palesztinai amorai héber

 

Források: - Jeruzsálemi Talmud

                - Korai amorai / aggádikus midrásgyűjtemények: Gen. Rabba, Lev. R., stb.

                - Korai misztikus művek (heikhalot irodalom / merkava-misztika; Széfer Jecira)

                - Liturgiai irodalom: imák, legkorábbi pijut-ok (paytanim: Yosé ben Yosé)

                - régészeti leletek: zsinagóga-feliratok, amulettek,…

 

4. Babilóniai amorai héber

 

Folyamatos zsidó jelenlét, de nem tudunk rabbinikus tevékenységről Babilóniában az i. sz. 3. századot megelőzően. (Tehetségesek migrációja Izraelbe, pl. Hillel?) Az amórai korszak után: szavoreusok, majd gáonok korszaka (a XI. századig meghatározó).

Hatás: keleti arámi, és nem nyugati (palesztinai) arámi. Több perzsa, kevesebb görög-római jövevényszó. Nyilvánvalóan nem volt beszélt nyelv.

 

Forrás: Babilóniai Talmud

 

 

5. A források problematikája

 

Régészeti források vs. szöveghagyományok + szóbeli hagyományok

 

-         vajon mikor írták le a Misnát, a Talmudot, etc., és mennyire volt pontos a szóbeli hagyományozás? (meglepően pontos volt!)

-         kései betoldások a kéziratos szövegekbe? a szöveg javítása a Tiberiási Héber tükrében? melyik szöveghagyomány vált sztenderddé a nyomdászat elterjedésével?

 

Legfontosabb kéziratok:

            Misna: Budapesti (Kaufmann) kézirat

            j Talmud: Leideni kézirat

            b Talmud: Müncheni kézirat

Kritikai szempontok: 1. régiség; 2. teljesség; 3. szöveghagyományozás pontossága, a nyelvi jellemzők megbízhatósága

 

Görög (Aquila, Symmachus, Theodotion; stb.), latin és más források, átírások jelentősége. Szamaritánus hagyomány.

 

 

6. A RH általános jellemzése, legfontosabb tulajdonságok

 

- „plene-bb” írásmód (fokozatos fejlődés: kései epigrafikus emlékek → LBH → QH a leg-plene-bb)

- gutturálisok „keverednek”, bizonytalanokká válnak (pl. bab. RH 23b)

- zárhangok spirantizációja (begad-kefat) arámi hatásra, talán már lezajlott (ellentmondásos adatok)

- [m] > [n] neutralizáció → kihatás a morfológiára (pl. masc. és fem. gyakran egybeesik) (következetlen)

- Szavak „átalakulása” / eltolódó gyakoriság: anokhi > ani, anakhnu >anu, aser > se, zot > zo, ele > elu,…

- Sem peula (nomen actionis, deverbalis főnév) sokkal gyakoribb, mint a BH-ben.

- Új miskálok: pl. -n foglalkozás / embertípus-képző: gazlan, racxan,…

- Vav-consec. eltűnése, ezzel összefüggésben:

- Aspektus helyett igeidők: participium > jelen idő (vagy megengedő); imperf > jövő idő; perf. > múlt idő

- BH-ben nem létező igealakok: latet > liten, lalexet > lelex,… leemor >lomar

- Nifal: lehibbatel >libatel

- Új törzs: nitpael (nifal+hitp.); passzívok (pual, hofal) visszaszorulnak, hitpael, mint medio-passzív.

- Safel: kauzatív „törzs”

- Lamed”he és lamed”alef keveredése

- Birtokos kifejezése: 1. se + le- > sele- > sel ; 2. kettős szerkezet: beto sela-melex

- Constructus-os szerkezetek dupla többesszáma: baté knesziot

- Kölcsönszavak: arámi (klal ’szabály’, saa ’óra’), görög (bulé ’városi tanács’, paraklet ’védőügyvéd’), latin (livlar ’írnok’), akkád (get ’válólevél’: sumer >akkád >arámi >héber; daf ’lap’), perzsa (gizbar ’kincstáros’, vered ’rózsa’),…

 

 

 

7. Példaszövegek: rabbinikus források a nyelvvel kapcsolatban

 

bBrachot 52b alja (Steinsaltz: 231d): „bore” participium alak jelentése: jövő v. általános?

bRH 23b (Steinsaltz 100-101ab): „jazek” vagy „ja^cazek”: bizonyíték arra, hogy nem ejtették az ^cajin-t?

bRH 26b (a lap első fele): a korai amórák (r. Jehuda ha-Naszi halála után) nem ismerték sok héber szó jelentését korábbi szövegekben (szerugin = ’szaggatottan’; chaloglog = ’purslane’ növény; szalszela = ’hajat / törvényt bodorít’;  ta^?te^? = ’söpörni’). De rabbi Jehuda ha-Naszi szolgálója használta ezeket a szavakat, amikor másokkal beszélgetett. Ezek olyan szavak, amelyek a beszélt nyelvben gyakoribbak, mint a csak bizonyos témákról szóló szövegekben. A szolgáló és beszélgetőtársai, egy olyan kis faluból származtak volna, ahol még a II. század végén is beszéltek héberül, míg a legtöbb helyen (ahonnan a rabbik származtak) már nem?

 

 

 

 

A rabbinikus héber handout-on szereplő példaszöveg fordítása:

 

 

mRH 2,5 (Misna, Ros Ha-sana traktátus, 2. fejezet, 5. misna)

 

Volt egy nagy udvar Jeruzsálemben, és Beit Ja^cazek-nak hívták, és oda szokott volt bemenni[1] minden tanú. És a rabbinikus bíróság (= beit din) kivizsgálja őket ott. És nagy étkezéseket csinálnak[2] nekik, azért hogy (= bišvil še-) szokásukká váljék[3] jönni [tanúskodni]. Kezdetben nem mozdultak el[4] onnan egész nap. Elrendelte az idősebbik Rabban Gamliel, hogy[5] mehessenek[6] kétezer ama-t[7] minden irányba. És nem csupán erre[8] [az esetre vonatkozik az engedély] kizárólag, hanem a bábára is, aki megy szülést levezetni,[9] és [arra,] aki megy megmenteni [embereket] a tűzvészből, a hadseregtől, a folyótól (árvíztől), és az összeomlott házból: íme, ezek [az emberek is] olyannak számítanak, mint a város emberei [ahonnan megmentenek valakit], és van nekik [= mehetnek] kétezer [ama-t] minden irányba.

 

 

 

Gemara (a misnához tartozó amórai diszkusszió a Talmudban)

bRH23b (Babilóniai Talmud, Ros Ha-sana traktatus, 23. lap b. [második] oldala):

 

Felteszik a kérdést: „Beit Ja^cazek”-et tanultunk (arámi tenan ~ héber šaninu), vagy pedig „Beit Jazek”-et tanultunk? [Azaz: hogy hívják a megadott helyet?] „Beit Ja^cazek”-et tanultunk, és ez egy magasztos (ld. „^cala”gyök) nyelvezet (arámi lišna ~ héber lašon). Amint meg van írva (Jesaja 5,2): „…” Vagy netán „Beit Jazek”-ot tanultunk, amely a szorongattatás nyelvezete? Amint meg van írva (Jeremiás 40,1)? Azt mondja Abbaje: gyere és halld [idézet következik a misnánkból]: „nagy étkezéseket csinálnak nekik, azért hogy (= bišvil še-) szokásukká váljék[10] jönni [tanúskodni]” Nehogy két rossz dolgot is csináljanak nekik.